Az ásványfeldolgozó üzemben az őrlési fázis a jelentős beruházást és energiafogyasztást igénylő folyamat. Az őrlési fázis szabályozza a szemcseváltozást a teljes ásványfeldolgozó folyamatban, ami nagy hatással van a kinyerési arányra és a termelési sebességre. Ezért hangsúlyos kérdés a költségek csökkentése és a termelési sebesség javítása egy bizonyos őrlési finomsági szabvány mellett.
Kétféle köszörülési mód létezik, a nyitott és a zárt rendszerű köszörülés. Melyek e két köszörülési mód sajátosságai? Melyik köszörülési mód valósítja meg a nagy hatékonyságú kihasználást és javítja a termelési sebességet? A későbbi bekezdésekben ezekre a kérdésekre válaszolunk.
Két csiszolási mód sajátosságai
A nyitókörös őrlés azt jelenti, hogy az őrlési művelet során az anyagot a malomba adagolják, majd az őrlés után közvetlenül a következő malomba vagy a következő folyamatba ürítik.
A nyitókörös köszörülés előnyei az egyszerű feldolgozási folyamat és az alacsonyabb beruházási költség. Hátrányai pedig az alacsonyabb termelési sebesség és a nagy energiafogyasztás.
A zártláncú őrlés azt jelenti, hogy az őrlési művelet során az anyagot az őrlés után osztályozás céljából a malomba vezetik, a minősítetlen ércet pedig újraőrlés céljából visszajuttatják a malomba, a minősített ércet pedig a következő szakaszba küldik.
A zártláncú őrlés fő előnyei a nagy hatásfokú zúzás és a magasabb termelési minőség. Ugyanebben az időszakban a zártláncú eljárás nagyobb termelési sebességgel rendelkezik. Hátránya azonban, hogy a zártláncú eljárás termelési folyamata összetettebb és költségesebb, mint a nyitottláncú őrlésé.
A zártláncú őrlési fázisban a nem megfelelő anyagokat ismételten őrlik, amíg el nem érik a minősített részecskeméretet. Az őrlés során több ásványi anyagot lehet az őrlőberendezésbe juttatni, így a golyósmalom energiáját a lehető legjobban kihasználják, javítják az őrlőberendezés felhasználási hatékonyságát, és ezáltal javítják az őrlőberendezés termelési hatékonyságát.
Két csiszolási módú berendezés
Az őrlőberendezések kiválasztásánál a golyósmalom nem képes szabályozni a szemcseméretet. A minősített finom és a minősítetlen durva szemcsék az érc elvezetésében nem alkalmasak nyitott őrlőberendezésekhez. A golyósmalom ezzel ellentétes, mivel a vastag tömbök között lévő acélrudak először eltörnek, az acélrudak felfelé mozognak, mint egy rács, és a finom anyag áthaladhat az acélrudak közötti résen. Ezért a rúdmalom képes szabályozni a szemcseméretet, és nyitott őrlőberendezésként használható.
Bár a golyósmalom önmagában nem képes a szemcseméret szabályozására, az osztályozó berendezés segítségével képes azt szabályozni. A malom az ércet az osztályozó berendezésbe juttatja. A minősített finom anyag az őrlési-osztályozási cikluson keresztül jut a következő szakaszba. Ezért a zártláncú őrlés során a minősítetlen durva anyag többször is áthaladhat a malmon, és a minősített szemcseméretre kell őrölni, amelyet az osztályozó berendezés ki tud juttatni. A zárt őrlési szakaszban szinte nincs korlátozás a választható őrlőberendezések tekintetében.
A két csiszolási mód alkalmazása
Az ásványok különböző típusaitól, jellemzőitől és a feldolgozási folyamat eltérő követelményeitől függően az őrlési finomságra vonatkozó követelmények is eltérőek. A különböző összetételű anyagok megfelelő disszociációs fokot elérő állapota sem azonos.
A zártláncú őrlés során az őrlőberendezésbe visszajuttatott anyag szinte már minősített. Már kis mennyiségű újraőrléssel is minősített termékké válhat, és a malomban lévő anyagmennyiség növekedésével az anyag gyorsabban halad át a malmon, és lerövidül az őrlési idő. Ezért a zártláncú őrlést magas termelékenység, enyhe túlzúzás, finom és egyenletes szemcseméret-eloszlás jellemzi. Általánosságban elmondható, hogy a flotációs üzemek és a mágneses szeparátorok többnyire zártláncú őrlési eljárást alkalmaznak.
A nyitott láncú őrlés alkalmas az első őrlésre. A rúdmalom egyik szakaszából kilépő anyag egy másik őrlőberendezésbe jut, ahol finomra őrlik. Így a rúdmalom első szakasza kisebb aprítási aránnyal és nagyobb termelési kapacitással rendelkezik, a folyamat pedig viszonylag egyszerű.
Összefoglalva, látható, hogy az őrlési mód kiválasztása viszonylag összetett, amelyet számos szempontból figyelembe kell venni, például az anyagtulajdonságok, a beruházási költségek és a technológiai folyamatok tekintetében. Javasolt, hogy a bányatulajdonosok konzultáljanak a feldolgozóberendezések gyártóival a bányatervezési képesítések tekintetében a gazdasági veszteségek elkerülése érdekében.
Közzététel ideje: 2020. április 6.