Az ásványfeldolgozó üzemben az őrlési szakasz a jelentős kör, nagy beruházással és energiafogyasztással. Az őrlési fokozat szabályozza a szemcseváltozást a teljes ásványi feldolgozási folyamatban, ami nagy hatással van a visszanyerési sebességre és a termelési sebességre. Ezért fókuszált kérdés a költségek csökkentése és a termelési sebesség javítása egy bizonyos őrlési finomsági szabvány mellett.
Kétféle köszörülési mód létezik, a nyitott és zárt láncú köszörülés. Milyen sajátosságai vannak ennek a két köszörülési módnak? Melyik köszörülési mód tudja megvalósítani a nagy hatékonyságú felhasználást és javítani a termelési sebességet? A későbbi bekezdésekben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Két köszörülési mód sajátosságai
A nyitóköri őrlés az, hogy az őrlési művelet során az anyagot a malomba táplálják, és egy őrlés után közvetlenül a következő malomba vagy a következő folyamatba engedik ki.
A nyitóköri köszörülés előnyei az egyszerű feldolgozási folyamat és az alacsonyabb beruházási költség. Míg a hátránya az alacsonyabb termelési sebesség és a nagy energiafogyasztás.
A zárt rendszerű őrlés az, hogy az őrlési művelet során az anyagot egy őrlés után osztályozás céljából a malomba táplálják, és a minősítetlen ércet visszacsiszolják a malomba, és a minősített ércet továbbítják a következő fokozatba.
A zártkörű őrlés fő előnye a nagy hatékonyságú aprítási sebesség, és a gyártási minőség magasabb. Ugyanebben az időszakban a zárt lánc nagyobb termelési rátával rendelkezik. Hátránya azonban, hogy a zárt láncú gyártási folyamat bonyolultabb, és többe kerül, mint a nyitott láncú köszörülés.
A nem megfelelő anyagokat a zárt láncú őrlési fázisban ismételten őrlik, amíg el nem érik a megfelelő részecskeméretet. Az őrlés során több ásványi anyag szállítható az őrlőberendezésbe, így a golyósmalom energiája a lehető legnagyobb mértékben felhasználható, javítható az őrlőberendezés használati hatékonysága, így javul az őrlőberendezés gyártási hatékonysága.
Két csiszolási mód felszerelése
Az őrlőberendezés kiválasztásánál a golyósmalom nem tudja szabályozni a szemcseméretet. Az ércvízelvezetőben minősített finomszemcsék és minősítetlen durvaszemcsék vannak, ami nem alkalmas nyílt őrlésű őrlőberendezéshez. Rob malom az ellenkezője, a létezését acélrudak között a vastag blokk először megtörik, a felfelé mozgás az acélrudak, mint számos rács, finom anyag átjuthat a résen az acél rudak. Ezért a rúdmalom képes szabályozni a részecskeméretet, és nyitott láncú őrlőberendezésként használható.
Bár a golyósmalom önmagában nem tudja szabályozni a szemcseméretet, az osztályozó berendezés segítségével képes szabályozni a szemcseméretet. A malom ércet bocsát ki az osztályozó berendezésbe. A minősített finom anyag az őrlési-osztályozási cikluson keresztül a következő szakaszba lép. Ezért a zárt rendszerű őrlés minősíthetetlen durva anyag többször is átjuthat a malmon, a minősített szemcseméretre kell őrölni az osztályozó berendezéssel. A zárt őrlési szakaszban választható csiszolóberendezések száma szinte korlátlan.
A két csiszolási mód alkalmazása
A különböző típusú ásványok, jellemzők és a feldolgozási áramlás eltérő követelményei szerint az őrlési finomság követelményei eltérőek. A megfelelő disszociációs fokot elérő, eltérő összetételű anyagok állapota sem azonos.
A zárt láncú köszörülésnél az őrlőberendezésbe visszakerült anyagok szinte minősítettek. Csak egy kis újraőrlés válhat minősített termékké, és a malomban az anyagok mennyiségének növekedése, az anyag gyorsabban átjutása a malmon, lerövidül az őrlési idő. Ezért a zárt láncú őrlés jellemzői a nagy termelékenység, a túlzott zúzás enyhe foka, a szemcseméret finom és egyenletes eloszlása. Általánosságban elmondható, hogy a flotációs üzem és a mágneses elválasztó üzem többnyire zárt láncú csiszolási eljárást alkalmaz.
A nyitott láncú köszörülés alkalmas az első köszörülésre. A rúdmalom egyik szakaszából kibocsátott anyag más őrlőberendezésbe kerül, majd megőrlik (finomra). Ily módon a rúdmalom első szakasza kisebb aprítási aránnyal és nagyobb termelési kapacitással rendelkezik, és a folyamat viszonylag egyszerű.
Összegezve megállapítható, hogy az őrlési mód kiválasztása viszonylag összetett, amit sok szempontból figyelembe kell venni, mint például az anyagtulajdonságok, a beruházási költségek és a technológiai folyamatok. Javasoljuk, hogy a bányatulajdonosok konzultáljanak a bányatervezői képesítéssel rendelkező feldolgozó berendezések gyártóival a gazdasági veszteségek elkerülése érdekében.
Feladás időpontja: 2020.06.06